|
|
|
2014-03-10 20:27:41, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Március 15-én Mosonmagyaróváron Dr. Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztője fog ünnepi beszédet mondani. Ebből az alkalomból közlöm a vasnepe.hu oldalon talált írást:
16 évesen át a határon: 1956 - ban hagyta el az országot
Deák Ernő a magyar kultúra ausztriai nagykövete. 1956-ban hagyta el az országot. Ausztriában végezte tanulmányait, lett Bécsben történész, az akadémia munkatársa. Nehéz nélküle elképzelni a nyugati magyarságot.
Deák Ernő 16 évesen hagyta el az országot 1956-ban. Nem jószántából, nem is kalandvágyból.
- December 9-én indultam el Ausztriába egy határ menti faluból, Peresztegről. Nem tipikus 56-os sors az enyém, mert egészségügyi okból jöttem el. 15 éves koromban súlyos tbc-t kaptam. December 9-én egy újabb tüdővérzés jelentkezett, s az volt a meggyőződésem: ha nem jövök ki Ausztriába, akkor az út a temetőbe visz. Egyik óráról a másikra határoztam.
Nehéz gyerekkor jutott Deák Ernőnek. Édesapja elesett a második világháborúban. Özvegy édesanyja nehezen nevelte őt és az öccsét. Alig várta, hogy nagyobbik fia felnőjön, segítsen a gazdaságban. Nem voltak téesztagok, ez külön is sok nehézséggel járt akkoriban. A jó fejű kisfiú nem is gondolt a továbbtanulásra. Dolgozott, majd 9 hónapot kórházban töltött. Így folytatja történetét:
- A Szabad Európa Rádió ontotta a híreket. Beszéltem egy volt osztálytársammal, vele indultunk neki a határnak olyannyira kapkodva, hogy télikabát sem volt rajtam. Nem is kellett. Volt egy kis zenei kíséret , a határon lövöldöztek, úgyhogy az izgalom miatt nem fáztam. Nikitschbe-Fülesre mentünk, a községházán fogadtak minket citromos teával és sonkás kenyérrel. Alighogy kiszusszantuk magunkat, jött egy busz, elvitt Soproszentmárton-Markt Sankt Martinba. A kocsmában, egy táncteremben helyeztek el bennünket. Ott töltöttünk két napot.
Következett Bécs, egy éjszaka egy zsúfolt menekülttáborban. Bécsben nem mehetett kórházba, Bécsújhely-Wiener Neustadtba került 10 hónapra kórházba.
- Bécsújhelyről már a nyáron eljöhettem volna, de az orvosok látták a menekülttábori nyomorúságot, ezért ott tartottak. Rendesek voltak. Közben megtanultam valamennyire németül. Volt ott egy magyar pap ismerősöm, akivel a terveimről beszélgettünk. Szerettem volna továbbtanulni. Ebben a kórház véleménye volt a döntő, de az orvosok eltanácsoltak, merthogy mégiscsak tbc-s vagyok, megfertőzhetem az osztálytársaimat. A pap elintézte, hogy kapjak beutalót egy karitász otthonba. Így 1957 októberét, novemberét a Rax lábánál töltöttem. Közben írtam levelet a Bécsi Magyar Híradónak, tőlük kértem tanácsot, mit tegyek. Azt válaszolták: ha szakmát akarok tanulni, mehetek Hirtenbergbe, tanoncotthonba, ha középiskolába, akkor a kammeri magyar gimnáziumba. Némi vajúdás után úgy határoztam, gimibe megyek. November végén felkerekedtem.
Miből élte a mindennapjait diákként? Kik támogatták?
- Minket teljes mértékben elláttak. Kaptunk havi 20 schilling zsebpénzt, hogy tudjunk levelezni a rokonainkkal, de a szállás, ellátás, ruházat ingyen volt. Ez az osztrákok érdeme. De mivel nekik nem volt kellő anyagi bázisuk, nemzetközi segélyszervezetekre szorultak. Amerika nagyon a hónunk alá nyúlt. Ez volt az úgynevezett kukorica akció . Amerika nem pénzt adott Ausztriának, hanem nagy mennyiségű kukoricát. Ezt az osztrák állam eladta, árát az Ausztriában maradt menekültek javára fordította. Aki továbbtanult, annak az ENSZ biztosított ösztöndíjat, amit az osztrák belügyminisztérium kezelt. Abból az ösztöndíjból tanultam. Voltak jobb ösztöndíjak is, például a Rockefeller.
Történelmi viharban menekült el, történészként nagy karriert futott be. Deák Ernőt arról kérdezem mikor, hol jött elő belőle a történész?
- Már gyerekkoromban. Zrínyiről tanultunk, A török áfium elleni orvosság -ról, s nagyon megjegyeztem tanácsát: az idegen uralom alól saját erőnkből szabaduljunk fel. Éppen április 4-ére készült az ország, dicshimnuszok hangzottak el, s én 13 évesen megírtam a Szabad Népnek, 1945 kapcsán miért nem beszélhetünk felszabadulásról. Nem volt következménye, de kifejeztem, hogy gondolkodom. A másik egy csínytevésem volt a forradalom leverése után. A pléhszájú , azaz a hangosbemondó naponta hangoztatta, mit kell beszolgáltatniuk a gazdáknak. Azt gondoltam, ellent kell állni. Zöld tintával írt felhívást intéztem a parasztokhoz: ez a kormány nem magyar kormány, ne fizessetek adót. Két jól olvasható helyre felrajzszögeztem. Másnap reggel jött az unokanővérem: képzeljük, mit olvasnak a népek. Félárvaként koravén lettem. 13 évesen teljesen tisztában voltam a politikai helyzettel. Nagyon utáltam azt a rendszert, mert hazugságra épült. Az iskolában egészen mást mondtak, otthon meg nyomor volt. Nem véletlenül kaptam tbc-t.
Deák Ernőt arról kérdezem, hogyan ünneplik ma az ausztriai magyarok 1956-ot?
- Itt minden évben megünnepelték a magyar szervezetek október 23-át. Sok helyen még november 4-én is összegyűltek, Bécsben az ismeretlen katona sírját koszorúztuk meg. Az idén a nagykövetség magához ragadta a kezdeményezést, a Stephansdomban lesz az ünnepség. Több százan szoktak összejönni, 20 éven át a Teresianumban.
Milyen érzés volt ez akkor, amikor Magyarországon agyonhallgatták 56-ot?
- A mi számunkra egészen természetes volt, hogy őrizzük 56 emlékét. Kelet-Tirol határára, egy hollandok által fenntartott magyar gimnáziumban tanultam. Mielőtt oda kerültem volna, a diákok állítottak egy jelképes sírt nagy kereszttel 56 emlékére. Október 23-án megemlékeztünk, egész éjjel díszőrséget álltunk. Éppen most olvastam az igazgató nejének a naplóját. Abban leírta: a férjem megtiltotta az éjszakai díszőrséget, de milyen nagyszerűek ezek a magyar fiúk, mégis őrködnek.
Az osztrák köztudatba mennyire épült be, hogy segítettek akkor a menekült magyarokon?
- Nagyon imponál ez nekik. Szóvá teszik, de persze mi is hálával emlékezünk azokra az időkre. Például az 50. és 40. évfordulón a Teresianumban plakettet adtunk át az osztrák belügyminiszternek, meghívtuk a segítő államok nagyköveteit is, kifejeztük hálánkat. Ausztria 1956-ban érezte meg leginkább, mennyire együvé tartozunk. 1956-ban egy osztrák újságíró azt írta: bocsássatok meg magyarok, mi most láttuk meg, milyen nagylelkűek vagytok, a ti hóbortos, rebellis mivoltotok mögött a hősiesség van, s amíg ilyen ifjúság létezik, mint a magyar, nem kell félteni Európát. Ez beleivódott a lelkekbe.
Némethy Mária
vasnepe.hu
2011.október 23.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: osztálytársammal, felszabadulásról, felrajzszögeztem, soproszentmárton, beszolgáltatniuk, menekülttáborban, osztálytársaimat, agyonhallgatták, továbbtanulásra, kezdeményezést, menekülttábori, világháborúban, gyerekkoromban, megfertőzhetem, főszerkesztője, stephansdomban, megemlékeztünk, tanoncotthonba, magyarországon, megünnepelték, bécsújhelyről, kalandvágyból, teresianumban, kiszusszantuk, dicshimnuszok, mindennapjait, felkerekedtem, középiskolába, eltanácsoltak, történészként, hangosbemondó, beszélgettünk, továbbtanulni, meggyőződésem, következménye, egészségügyi, alkalomból közlöm, magyar kultúra, akadémia munkatársa, nyugati magyarságot, országot 1956-ban, határ menti, újabb tüdővérzés, temetőbe visz, másikra határoztam, második világháborúban, volt osztálytársammal, határnak olyannyira, határon lövöldöztek, izgalom miatt, községházán fogadtak, táncteremben helyeztek, Deák Ernő, Mosonmagyaróváron Dr, Bécsi Napló, Deák Ernőnek, Szabad Európa Rádió, Soproszentmárton-Markt Sankt Martinba, Következett Bécs, Bécsújhely-Wiener Neustadtba, Bécsi Magyar Híradónak, Deák Ernőt, Szabad Népnek, Némethy Mária,
|
|
|
|
|
|
| Gyökössy Endre - Virágok virág... Png rózsa csokor Facebookon kaptam A másik dolog, Png virág Varga János Veniam - Fontos sz... A tömeg, a Mester, a módszer, ... Sose bánj semmit Idő Facebookon kaptam Cs Ildikótó... Reggel van Facebookon kaptam Egy maradéktalanul uralt világ Az igazi szeretetért rendszeri... Facebookon kaptam Alázat Őrizkednünk kell... Facebookon kaptam Ágai Ágnes – Csendélet Nagyon különös Png cica Lóhere Facebookon kaptam Fekete-erdő desszert Facebookon kaptam Az engedelmesség miért nem vál... Leonardo da Vinci gondolata Aki nem dolgozik, ne is egyék Png virág Akarat Ágai Ágnes – Csendélet A jó emberek mindig szépek mar... Szép álmokat! Ágai Ágnes – Csendélet Facebookon kaptam Hogyan éljünk boldogan, amíg m... Hogyan éljünk boldogan, amíg m... Facebookon kaptam Tanuld meg ezt a versemet Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam Jó reggelt, jó napot mindenkin... Facebookon kaptam Csak a fogyatkozás látható Paul David Tripp Április 19 Akarat Facebookon kaptam Facebookon kaptam Annuska bar... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Jó éjszakát Facebookon kaptam Png cica Png csokor Facebookon kaptam Fehér virág Örülök, hogy látlak! Szívem Facebookon kaptam Png kutya Jó reggelt, jó napot mindenkin... Png virág Facebookon kaptam Kövesd a cowboyt! Png csokor Paul David Tripp Április 21 Paul David Tripp Április 20 Facebookon kaptam Aki nem dolgozik, ne is egyék Facebookon kaptam Facebookon kaptam Osváth Erzsébet - Gólya a réte... Nagyi telefonál képre írva Egy lelki imádság Facebookon kaptam A sors Facebookon kaptam Gonosz démon-álarc Boldog születésnapot a ma ünne... Facebookon kaptam Tóth Ágnes - Szervusz pad Facebookon kaptam Annuska bar... Hogyan éljünk boldogan, amíg m... Esti kép Adakozás Elköszönt Egy hatékony szolga s immár én is felragyogva, ért... Szép estét kedves látogatóimna... Szívem Akik bántanak téged Kerüld el az evangélium örömén... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Makszim Gorkij gondolata Garai Gábor - Takarítás Facebookon kaptam Fekete István - Akác
|
|
|
|
|
|
| alkalomból közlöm, magyar kultúra, akadémia munkatársa, nyugati magyarságot, országot 1956-ban, határ menti, újabb tüdővérzés, temetőbe visz, másikra határoztam, második világháborúban, volt osztálytársammal, határnak olyannyira, határon lövöldöztek, izgalom miatt, községházán fogadtak, táncteremben helyeztek, zsúfolt menekülttáborban, nyáron eljöhettem, orvosok látták, menekülttábori nyomorúságot, terveimről beszélgettünk, kórház véleménye, orvosok eltanácsoltak, karitász otthonba, kammeri magyar, mindennapjait diákként, osztrákok érdeme, úgynevezett kukorica, osztrák állam, ösztöndíjból tanultam, török áfium, idegen uralom, csínytevésem volt, forradalom leverése, hangosbemondó naponta, politikai helyzettel, iskolában egészen, ausztriai magyarok, magyar szervezetek, ismeretlen katona, nagykövetség magához, hollandok által, diákok állítottak, jelképes sírt, igazgató nejének, férjem megtiltotta, éjszakai díszőrséget, magyar fiúk, osztrák köztudatba, menekült magyarokon, segítő államok, osztrák újságíró, osztálytársammal, felszabadulásról, felrajzszögeztem, soproszentmárton, beszolgáltatniuk, menekülttáborban, osztálytársaimat, agyonhallgatták, továbbtanulásra, kezdeményezést, menekülttábori, világháborúban, gyerekkoromban, megfertőzhetem, főszerkesztője, stephansdomban, megemlékeztünk, tanoncotthonba, magyarországon, megünnepelték, bécsújhelyről, kalandvágyból, teresianumban, kiszusszantuk, dicshimnuszok, mindennapjait, felkerekedtem, középiskolába, eltanácsoltak, történészként, hangosbemondó, beszélgettünk, továbbtanulni, meggyőződésem, következménye, egészségügyi, megjegyeztem, nagyköveteit, ösztöndíjból, nagykövetség, továbbtanult, peresztegről, valamennyire, unokanővérem, csínytevésem, nyomorúságot, jelentkezett, beszélhetünk, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 725
- e Hét: 5817
- e Hónap: 10698
- e Év: 32751
|
|
|
Offline
